Az elkövetkező hetekben Endi nem sokat beszélt Pettel a méricskélésről, különben is, most éppen összeszedni próbálta magát, hogy bevallja barátainak érzelmeit. Ez sajnos nehezebb feladatnak bizonyult, mint az először elgondolta. Tökéletes helyet és időpontot keresett, de az idő csak ment, ő pedig képtelen volt kinyögni akár egy szót is ebben a témában.

Közeledett a focibajnokság soron következő mérkőzése is, ahol most már a Pettel és még néhány új emberrel kiegészült csapat lépett pályára. Endi és barátja is a kezdőcsapatban kapott helyet, így fontos szerepet szántak nekik a mérkőzésre. Endi a kaput védte, míg Pet csatárposzton remekelt eddig az edzéseken és várhatóan a meccsen is.

Pet az utóbbi napokban elkezdett újra a lányokról beszélni, ami még jobban megnehezítette a rágódó fiú dolgát, egyszerűen nem volt megfelelő a pillanat sosem. Az új fiú időközben jól beilleszkedett az osztályközösségbe, mindenkivel haverkodott, kivéve néhány rosszindulatú sráccal. Mivel nagyon jó képű és sportos testfelépítésű volt, a lányok is nagy érdeklődést mutattak iránta, s Pet nem hagyott ki egy alkalmat sem, hogy cseverésszen, vagy flörtöljön a gyengébbik nem képviselőivel.

A mérkőzés előtti héten, Endi elszánta magát, történjék bármi, iskola után bevallja érzéseit Petnek. Egész nap alig tudott figyelni az órákon, még padtársa poénjain is csak gyengén mosolygott. Próbálgatta magában, mit fog mondani és nagyon izgult.

Ahogy kicsöngettek az utolsó óráról félrehívta az iskolaudvaron Petet, és mondta neki, hogy figyeljen, mert valamit mondani szeretne neki. A meglepődött fiú megigazította kócos fekete haját és elszánt tekintettel figyelt. Endi elkezdett hebegni, habogni, nem volt egyszerű neki ez a beszélgetés. Pet összehúzta szemöldökeit, nem tudta mire vélni, ezt a nagy zavarodottságot.

"Csak azt akarom mondani, hogy.", s mikor ezeket a szavakat Endi kimondta, egy kihívóan öltözködött vörös hajú lány libbent a két fiú közé és szenvedélyesen szájon csókolta Petet. Pet becsukta a szemét és átölelte a lány derekát, hogy erősen a testéhez szorítsa. Endi csak tátogott, egyszerűen nem tudott hinni a szemének.

Pet nem akart udvariatlan lenni, inkább félreküldte a lányt, hogy ne zavarja őket, mert valami fontosat készült mondani a barátja neki. Pet, kissé rúzsos szájjal mosolyogni kezdett és bólintott a megnémult Endinek, hogy folytassa.

Endi persze nem tudta folytatni, s ha eddig nehéznek tűnt elmondani az érzelmeit, most már teljesen lehetetlen volt. Végül megrázta magát és elterelte a szót: "Amit mondani akartam, az semmiség ahhoz képest, hogy van egy barátnőd! Gratulálok!" - folytatta csevegő hangsúlyt erőltetve remegő hangjára.

Még egy két fájó mondatot beszélgettek a lányról, majd elváltak és Endi végre fellélegezhetett. Teljesen lesújtva sétált a biciklijéhez. A szerelme mást szeret. Ráadásul egy lányt, ami azt jelentette, hogy később sem lehet esélye nála.

Az egész hét egy rémálom volt Endinek. Nap, mint nap látta Petet, ahogy a vörös hajú lánnyal flörtöl és csókolgatja, amint alkalmat talál rá. A meccs napja közeledett, de Endi egyáltalán nem izgatott volt, inkább életunt, megkeseredett napjai voltak. Csak testben volt jelen az órákon, az edzéseken sem brillírozott, otthon pedig alig beszélt néhány szót családjával.

Eljött a mérkőzés napja, a csapat az öltözőben várta az edző biztató beszédét, melyet minden játék előtt elszavalt. Pet arról kérdezgette barátját, hogy az utóbbi napokban, miért olyan távolságtartó, miért nem akar beszélni vele. Endinek szerencsére nem kellett válaszolnia, mert megérkezett az edző és hamarosan kezdetét vette a mérkőzés is.

A régi rivális ellen folytatott csata kemény volt, Endi pedig pocsékul játszott, szerencsére csak egy gólt kapott be, és csapata, Pet vezetésével hármat rámolt be az ellenségnek. A meccs végeztével az örömújongásban kitörő csapat Petet a magasba emelve vitte vissza az öltözőbe. A csapat ünnepelni indult, s mindenki meg volt hívva, de Pet és Endi mégis úgy döntöttek, hogy ezt kihagyják. Az egész csapat kiürült az öltözőből, csak a két fiú maradt, hogy letusoljanak, mielőtt hazamennek.

Endi lassabban öltözött, így másodiknak ért a zuhanyzókhoz, Pet már javában mosakodott. Endi teljesen meztelenül, most látta először barátját, eddig ugyanis Pet mindig otthon zuhanyozott. Háttal állt neki, s csurom vizes volt a teste. Endi vágyakozva nézte, ahogy a zubogó víz végigfolyik barátja fekete haján, majd hátán, s végül formás fenekén.

Pet, még mindig elfordulva, újra kérdezgetni kezdte Endit, hogy miért olyan elutasító vele az utóbbi napokban. Endi érezte, hogy merevedése van, s közben megnyitotta a csapot a Petével szomszédos zuhanyzótálban, de végig bámulta barátja hátát, ugyanis a zuhanyzók közt nem volt fal.

Endi nem válaszolt. Pet folytatta a beszélgetést, de egy ponton feltűnt neki, hogy barátja még mindig szótlan és lassan elkezdett megfordulni. Endi ekkor már teljesen maga alatt volt és nem bírta tovább magában tartani, előtörő érzelmeit.

Pet megfordult, Endi pedig a nyakába ugrott és szorosan átölelte a meglepődött fiút: "Szeretlek!" Szorosan összezárta szemét, s el is pirult, ahogy Pet meztelen teste szorosan az övéhez simult. Ekkor azonban valami olyasmit érzett, amit remélni sem mert. Pet pénisze is teljesen meg volt merevedve. Talán mégis lehet kettejük közt valami, talán Pet is érez valamit őiránta?

Endi látni akarta barátja szemét, ami elárult volna mindent, de egyszerűen nem tudott erőt venni magán, hogy eleressze a meleg testet és továbbra is érezni akarta a merev és egyre merevebb hímtagot a sajátja mellett, a testének feszülve. Már majd a sírás kerülgette, még ő maga sem vette észre, hogy mennyire kiborult az utóbbi napok során.

Ekkor váratlan dolgot érzet. Pet karja is átölelte az ő testét, s a kezdetben meglepett barát most viszonozta az ölelést. Ez erőt adott Endinek, hogy végre szerelme szemébe nézzen. Lassan eltolta magától a meghatott arcú Petet, s tekintetük lassan összetalálkozott.

Nem kellett kiolvasni semmit Pet szeméből, mert az annyira óhajtott kezek, simogatni kezdték Endi csupasz mellkasát, s az érzéki ajkak lassan közeledni kezdtek Endi ajkaihoz. Egyszerre minden érzés a visszájára fordult benne, minden, ami eddig bánat, s szomorúság volt, most kimondhatatlan örömbe fordult, s ezt csak tetőzte az első csók íze, melyet a szeretett férfitól kapott.